Leírás:
A Nemzeti Színház előadása.
Szerémi grófné, egy leánynevelő intézet védnöke egy látogatás alkalmával rábukkan elveszettnek hitt unokájára, Márthára. Szeretné férjhez adni másik unokájához, Ernőhöz, de amikor a nagymama rájön, hogy Mártha mást szeret, a szerelem és a szerelmesek mellé áll. "Mintha Tolnay Klárira írta volna Csiky Gergely a nagymama szerepét. Nagyon érdekes, hogy Tolnay végig úgy játszik, mintha kívülálló lenne. Nemcsak a színdarab korának ezernyi apró kicsinyessége fölött áll, hanem mintha a színpadi játék, a színjátszás fölött is állna ebben az előadásban. Mintha egy tekintélyes tanárként lépne a színpadra, nem pedig színészként. Amikor a Nemzeti Színi Akadémia növendékeinek arcát egyenként megsimogatja, akik remek átéléssel és minden tehetségüket beleadva játsszák az iskolás lányokat az előadás során, akkor valóságos érzelmeit is beleadja. Mintha azt mondaná, én is voltam fiatal, tudom milyen még sok bizonytalansággal állni a színpadon. A színészlegenda gyöngéd érintése mintha varázsütés lenne, belőlük is tündöklő mosolyt hoz elő. „Még az öreg tél is felderül, ha ennyi bájos napsugár mosolyog le rá” – mondja a nagymama, miközben egyenként a lányokhoz lép.
Tolnay Klárin kívül Sinkovits Imre játéka is magával ragadja a nézőt, akinek még azt is megbocsátjuk, ha néha elfelejt tájszólásban beszélni, bár a darab szerint Koszta Sámuel lelkészként végig így kellene neki. Furcsa párja Kállai Ferenc, aki Örkényi Vilmos báróként, de leginkább katonaként folyamatosan csatázik a lelkésszel. Agárdy Gábor és Béres Ilona kettőse pedig, akik tanárokat alakítanak, szívfacsaró. Csiky Gergely A nagymama című színdarabjának ez a Nemzeti Színházban műsorra tűzött előadása a legfontosabb színháztörténeti pillanatok sorába tartozik. Az, hogy felvétel van róla az interneten, és az utókor is megnézheti, ajándék a sorstól. Éljünk vele!"
